2013. március 5., kedd

Kalkutta

Kalkutta hivatalos neve 2001 óta Kolkata. Hogy most aktuálisan magyarul hogy hívják, arról gőzöm nincs. A lényeg az, hogy nem csak itthon szeretnek a kedves vezetőink átnevezni ezt-azt, India sem különb. Mondjuk erről Russell Petersnek megvan a véleménye:


Na de térjünk vissza Kalkuttára, amelyik India fővárosa volt 1911-ig. India keleti részén fekszik, West Bengal állam fővárosa. És hát igencsak szegény. Ezt a fajta nyomort India más részén kevéssé látni.
Hát, itt bizony tudni hindiül vagy legalábbis bengáliul.

A reptér ritka ocsmány és lepusztult még indiai viszonylatban is. Pedig elővárosokkal együtt bő 14 millió lakosa van a városnak. De nem ez India legkedveltebb városa. Ettől még a projekten résztvevő másik indiaiak is húzták kicsit a szájukat. Aztán amikor patkányt láttak az utcán vagy akkora tömeget, ami az Electro World megnyitójánál sem volt, akkor finnyáskodtak. Szóval Indiában nem első városnak javaslom. Goa bevezetésnek jó lesz. Ha már van valami elképzelésünk arról, hogy mi is van Indiában, akkor meg lehet próbálkozni Kalkuttával is.

Próbáltam kézi riksával közlekedni, de esélyem nem volt megértetni magam. Metróval lehet utazni (végülis magyarok építették), de azért megtalálni a helyes irányt nem is olyan egyszerű. Taxi necces. Egyrészt európai fejjel nehezen érthető, hogy nem annyit kell fizetni, amit a taxióra mutat, hanem annak kétszeresét meg 2 rúpiát. Legalábbis 2012 novemberéig, amikortól még jobban megkavarták a dolgokat. Ez persze nem ok arra, hogy a sofőr angolul tudjon. De azért nyugodtan be lehet ülni és udvariasn megkérni a sofőrt, hogy vigyen el minket az állatkertbe ("Zoo!"). Nem fogja érteni, azt várja, hogy hindiül mondja neki az ember. De aztán rájön, hogy az istennek nem beszélem a hindit és keres az utcán egy művelt indiait, amiket felkér tolmácsnak. Neki elmondom angolul, hogy az állatkertbe szeretnék menni, ő lefordítja. majd a taxisofőr megkérdi tőle, hogy az bizony hol van. Erre az alkalmi tolmács elmagyarázza neki, hogy a Taj Bengal mellett. Azt tudja, mehetünk. Kalkuttában sincsenek a hagyományos értelmeben vett címek. Landmarkok vannak és a helyeket így jelölik, hogy xy az ilyen hotel/templom/izé közelében. Aztán ott kérdezősködik az ember.

Vásárlás. A város bugyraiban nem nagyon beszélnek angolul. Próbáltam vizet venni egy utcai árusnál. Mondom, hogy water. Visszakérdez, hogy pepsi? Hát, nem igazán. De eszembe jut hindiül: paani. Mosoly és kapom a vizet. :D A szállodák közelében levő piacokon viszont beszélnek angolul általában és le nem szállnak a turistáról. Akár napokon át.

Az árak olcsók, nem kell bedőlni az elsőre mondott árnak. Annak kb. a tizede-huszada a tényleges ár. Goa ehhez képest kifejezetten drága. Mumbai is.

Van ezen kívül még villamos, amit még a britek hagytak itt(!) és működik. Régen az első kocsi volt az első osztály csak a briteknek, a második kocsi az indiaiaknak. Ezek az időt már persze elmúltak. Igaz, van néhány modernebb villamos is.

A forgalom kaotikus, zöld lámpánál majdnem halálra gázolt egy autós (legalább dudált). Szerintem azóta sem érti, hogy miért vágtam rá egy hatalmasat az autójára és káromkodtam hangosan számára érthetetlen nyelven. :) A reptérről a szállodába az út is érdekes volt. Amikor egy kendővel az arcát eltakaró ember az útra ugrott az autók közé és bottal hadonászott, akkor ő nem útonálló volt, hanem a "zebra". :)

A hónap dolgozója a helyi pizzériában :)



Teljesen normális utcakép

Borbély



Cipész


Hát ezt nem tudom :)




Az újságot már olvastam, most szunyókálok

Birla Temple


Táskás. Ha kell, meg is varrják és olyan felirat kerül rá, amit a kedves vevő szeretne.

Reptér

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése